Akár a tanácshoz intézed szavadat, akár bárkihez, tedd méltósággal, ne túl hangosan- Marcus Aurelius

Mi a különbség vita és veszekedés között? Szerintem a legegyszerűbben a kérdés úgy ragadható meg, hogy az előbbi során kulturált mederben zajlik az eszmecsere (valamennyire), hiányzik a személyeskedés, illetve a másik sértegetése, utóbbi akár tettlegességig is fajulhat. Egy veszekedés során a két (vagy annál több) fél közt hiányzik a közös kódnyelv megkeresése, ez az az állapot, amikor ténylegesen elszabadulnak az indulatok.

A veszekedés alatt rengeteg kortizol halmozódik fel, ami a stresszhormonok felszabadításáért felel. "Alap dolog" az emelt hangnem- ettől gyorsan el is kezdenek a hangszálak fiziológiai értelemben károsodni. Sebes lélegzetvétel mellett a mellkas is általában összeszorul, a tüdő is több oxigént vesz fel- csak hogy a kiabálás létre tudjon jönni. Megfeszülnek a fejünk, nyakunk, vállunk, állkapcsunk izmai. Azt talán mondani se kell, hogy a stressz miatt még jobban belehúz a munkába a szívünk, majd a legvégén: jönnek az érzelmek. 

Krónikusabb a probléma akkor, ha a konfliktusok rendszeresen ismétlődnek. Meg akkor, ha nem veszünk róla tudomást. Ilyen idegállapotok mellett hatványozottan nagyobb az esély a szívbetegségekre, ha folyamatos az (othoni) hadiállapot, az is súlyos stresszforrás, az immunrendszer egyensúlya minimum megbomlik, és ez csak a kezdet. A szívizom után a vese, és a perifériás keringés- egymás után mondhatják fel a szolgálatot, növelve tehát a stroke és a szívroham kockázatát. 

De bármilyen furcsa és meglepő, a konfliktusokból fakadó stresszen kívül még egy dolog tud exponenciálisan sok kortizolt termelni: a magány. A rossz dolgoknak ritkán van érdemi oka, mert azok csak megtörténnek velünk (például a balesetek). 

Hatása minden egyes negatív dolognak van: formálnak, alakítanak minket és a személyiségünket, új utakat nyitnak meg. Meg kell találni az utat, az új élethelyzetből mit tudunk egyrészt mi tanulni, másrészt átadni (ember)társainknak.